Hétvége

Egyébként nem is újságoltam eddig hogy a hétvégén itthon volt a nagynénim is, aki most látott először! Nagyon örült hogy végre a karjában tarthatott és még a pelenkázást is bevállalta! Egész hétvégén itthon volt és sokat voltunk együtt, nagyon kedves volt.

Itt egy kép rólunk:

Épp a nagyinál voltunk, amikor apa bemutatta az új barátomat is! Aztmondta egyelőre csak ismerkedjünk de ha nagyobb leszek és ki tudom nyitni akkor közelebbről is megízlelhetem...

Itt vagyunk mi ketten az ágyon:

Mára ennyi kedves látogatók, hamarosan újabb képekkel jelentkezem!

Nagyik

Gondoltam beteszek ide pár képet a nagyikról, aki majdnem naponta meglátogatnak hogy le ne maradjanak rólam! :)

Totál elkényeztetnek engem és csupa jótanácsokat osztogatnak apának és anyának, de hát a nagyik már csak ilyenek...

Akkor először is az egyes számú nagymami:

Utána a kettes számú nagymami:

Utoljára meg mindkét nagymami:

Ennyit akartam most, majd még jelentkezem! Addig is írjatok! Viktor

www.mentos.hu

Képzeljétek, résztveszek a Mentos "Tölts fel, szavazz, nyerj!" játékában és jó eséllyel pályázok az egy tálca (20 rúd) Mentos nyereményre! Szeretnél te is Mentos-t? Mert ha segítesz, akkor te is kaphatsz!!


Szóval a részletek:
A játék arról szól, hogy fel lehet tölteni 3 db képet, amit mások beválasztanak a kedvenceik közé ha tetszik nekik és vasárnap az nyeri azt a sok Mentos-t akinek a képe a legtöbb ember kedvence, valamint akinek a nyerő kép legelőször a kedvencei között volt! Egyszerű nem?

Irány a mentos.hu és szálljatok be ti is!

Agyadra Mentos?

UI: Minden héten új esélyek, minden héten új nyeremények! A képeim folyamatosan fent lesznek! Megsúgom: lehet hogy találtok ott olyan képeket is amit a blogomra még fel se tettem!

Ha érdekelnek még más nyereményjátékok is, apa blogján találtok még egy párat:
http://nyeremenyjatekok.blogspot.com/

Második utazásom

Ugyan kicsit késve, de elmesélem második utazásomat Újvidékre:

Megint a doktorbácsikhoz és doktornénikhez kellett mennem, de most nem volt semmi probléma, csak ellenőrizni akartak. Egy hétfői és egy csütörtöki nap voltak a vizsgálatok, a kettő között pedig Temerinben vendégeskedtem a rokonoknál. Induláskor így néztem ki:

Van egy ilyen aranyos kis bébi hordtáskánk amiben nagyon szeretek utazni. A képen apa már épp becsomagolt és indulásra készen állok! Itt ugyan még nyitva a szemem, de mire elindultunk már elaludtam és egész úton pihentem. Az ablakon még úgyse látok ki, felesleges lenne nézelődni, de az autó ringatása menet közben kellemesen hat rám.

Meglátogattuk a nagymami anyukáját, aki már nagyon várt engem! Kiváncsi volt rá mennyit nőttem és mondhatom elégedett volt, mert szépeket mosolygott. Apa készített is rólunk képeket:

Ugye milyen édes vagyok a dédi kezében? Ő már nagyon öreg hozzám képest, és örült hogy megszülettem mert így lett dédunokája!

Sokan örültek ott nekem, mert dajkált apukám unokatestvére is. Ő Krisztina, aki nagyon örült hogy ottvoltam és vigyázott is rám amikor apáék elmentek a városba bavásárolni. Itt egy kép róla is:


Nagy sztár voltam én ott, mindent megkaptam amire csak vágytam! Szép volt az a pár nap amit ott töltöttünk, és húsvétkor megint menni fogunk!

Röviden ennyi lenne a képes beszámolóm, majd még jelentkezem! Jók legyetek!

Védőnő

Tudom, tudom... Megint rég volt hogy jelentkeztem és írtam magamról nektek, pedig tudom hogy kiváncsiak vagytok rám! Főleg akik még meg se látogattak, pedig mostmár szabad! :)

Igérem mostmár sűrűbben fogok jelentkezni, hogy figyelemmel tudjátok kisérni szerény kis életemet. Elég sokminden történik velem, nap mint nap tanulok valami újat!

Tegnap volt itt a védőnő, hogy megnézze minden rendben van-e velem. Örömmel jelentem elégedett volt, rendben vagyok! A súlyomat is lemérte: 4,4 kg! Nem semmi ugye? Sokat nőttem mostanában! Sokat segít anya tápláló tejcije és a pótlásként kapott Nestlé NAN típusú babatápszer is amiben sok a vitamin és minden féle amire egy ilyen babának mint én szüksége van.

A védőnő egyébként azért járkál hozzánk hetente, hogy ellenőrizze a fejlődésemet és esetleg tanácsokkal segítse anyát és apát. Nem mintha tanácsra lenne szükségük, mert nagyon odaadóan gondoskodnak rólam és nagyon szeretnek! Mindent megkapok amire szükségem van és ezt ahogy tudom meg is hálálom nekik! Mivel még kicsi vagyok ezért annyit tudok tenni hogy keveset nyűgösködök és sokat alszom! Ez nekik jó, mert tudnak ők is pihenni és nem lesznek fáradtak egész nap, csak azért mert velem kell foglalkozniuk.

Esténként fürdünk amit nagyon szeretek! Fincsi meleg és picit habos vízbe pancsikolok, anya és apa pedig segít hogy a sok vízben el ne süllyedjek. Csúcsszuper kis kádam van amit apa azért vett meg mert anyának nagyon megtetszett. Ez egy olyan pelenkázó asztal, kisszekrény és fürdető kád egybeépítve. Minden cuccom bele van pakolva és így mindig kéznél van ami kell. Majd ha apa csinál róla egy képet akkor megmutatom!

Apa mást is vett nekem: Mivel még nem tudom kifújni az orrocskám zsebkendőbe azért ki kell szívni. Apa utánajárt mi is lenne a legjobb erre a célra. Sokan ajánlották neki az ún. "orrszívó porszívót" amit egy kis készülék aminek a végét a porszívóhoz kell csatlakoztatni és azzal szívják ki a babák orrát. Szörnyen hangzik mi? No, de nem az enyémet! Mert apa ettől sokkal szupibb cuccot talált a neten! Egy bababarát, kíméletes és csendes orrszívót. Itt a képe ni:

A neve "Living Lab bébi orrszívó" és mint a képen látszik a Vaterán találta apu. Elemmel működik nagyon csendesen és akár alvás közben is használható, így fel sem ébredek. Ajánlom minden szülőnek aki ilyesmin gondolkozik, mert szerintem ez a legjobb a kolléga és kollegína babáknak! Nekem bevált! Itthon nem biztos hogy lehet szerezni, de Magyarországon tuti van, csak kicsit keresni kell! Újan, boltban olyan 10.000,- Ft körüli az ára.

Ennyit most az újdonságokról! A következő bejegyzésembem elmesélem második utazásomat Újvidére, amikor is meglátogattam a temerini rokonokat, többek között a dédit!

1 hónapos vagyok!

Életem első hónapján már túlvagyok! Egy képcsokorral leplek meg benneteket ez alkalomból:


Itt épp alvás közben láthattok... és megcsodálhatjátok a szép hosszú hajamat. :)


Már ébredezem és nem szeretek hason feküdni...


Vajon mindig csak alszom? Anya épp puszit ad nekem. :*


Esti játék apával, kivételesen nem alszom...

Nagy szemekkel...

... nézek a világba rátok és kémlelem, vajon ti kik lehettek?

Végre itthon!

Újvidéki látogatásom a gyermekklinikán végetért! Anyával és apával mostmár otthon vagyok és nagyon jó érzés nekik is és nekem is hogy végre együtt a család. Egy nap híján 3 hétig voltam bent, amikor is a doktorbácsik mindent megtettek értem, hogy meggyógyuljak és hazajöhessek. Nem panaszkodtam bent se, de itthon azért sokkal jobb! Végre az egész napot anyával és apával tölthetem! Nagyon vigyáznak rám, mert nagyon szeretnek és ezt szeretnék a tudtomra is adni. Ugyan a kórházban anyával már naponta többször is együtt lehettem, de apa csak most foghatott a kezébe először. Nem kell mondanom ennek mennyire örült, nem is adott ki a kezei közül egykönnyen. Már az első nap segített mindenben anyának, hogy megmutassa milyen jó apukám van nekem: pelenkázott, fürdetett és ringatott is!

Itt az első kép rólam amit a korházon kívül készített apa:

Mindig alszom...

Nagyon jó baba vagyok, mindig alszom és alig sírok! :) Még anya is alig tud felébreszteni ha épp ebédelni kell, mert én iskább lustálkodom... Apa se nagyon látta eddig a szememet, mert hiába emelegetnek a nővérkék hogy megmutassanak apának és nyugodtan alszom végig azt is. Ő persze azért büszkén fényképez, lent megtaláljátok a legfrissebb képeimet!

Sok fincsi tejet kapok mostanában és ez a súlyomon is meglátszik, már több mint 3 kiló vagyok!

Utolsó napjaimat töltöm itt a gyermekklinikán, mert a hírek szerint szerda felé megyek haza apával és anyával! Remélem nagy bulival vártok! ;)

Üdv mindenkinek otthon!

Új kép!

Első bejegyzésem az inkubátoron kívülről...

Itt már nincs olyan fincsi meleg mint eddig, ezért felöltöztettek a nővérkék valami kórházas kék ruhába:
Állandóan szundikálok, ahogy a képen is látszik. A súlyom gyarapszik, 2,9 kg körül vagyok épp. Péntekig még tart valami terápia, de utána jövök haza! Addig is jók legyetek!

"A" pozitív

Gyors helyzetjelentés és újabb kép rólam:

Anya kileste a vércsoportomat: "A" pozitív vagyok, amit apától örököltem.

Szedtem fel még egy kis súlyt: 2,78 kg vagyok a legutolsó mérés szerint.

És a legjobb hír: kivettek a inkubátorból! Ma hajnalban már nem kellett az inkubátorban lennem és a fényterápiára sincs szükség többet! Ez persze nagyon jór hír, mert hamarosan mehetek haza apával és anyával. Aminek persze nagyon örülök! És a beigért kép:

Ittvagyok!

Szia mindenki! Újra jelentkezem nektek, ezúttal képes beszámolóval.
Mivel jók voltatok, megnézhetitek az utolsó rólam készült képet.

Éppen alszom. A szemem be van ragasztva a szolárium miatt, mert abba nem szabad belenézni, de majd leveszik amint vége a fényterápiának. Már csak 1-2 nap szerintem és ha az eredmények jók, akkor vége a szolizásnak. Jó meleg van az inkubátorban, ezért egyéb öltözékre nincs szükségem, nézzétek el ezt nekem. A tű is jól oda van ragasztva, de már abból is elegem van és mindig piszkálom amit nem szabadna. Minden nap máshol szúrnak meg, hogy még véletlenül se pihenjek.
Egyébként jólvagyok, kezdtem visszaszedni az elveszített súlyomat, jelenleg 2,61 kg vagyok. Az alsó csús valahol 2,5 kg körül volt, de mivel anyu fincsi tejcivel táplál minden nap ezért gyarapodok. Az inkubátorban fincsi oxigéndús levegő van, mostmár a légzés sem okoz gondot. Nemhiába olyan okosak itt a doktorbácsik és doktornénik, pár nap alatt rendbejöttem, annak ellenére hogy kicsit elsiettem a megszületést.
Apa ma is jön be meglátogatni és szerintem újabb képet is fog csinálni rólam... Szóval csak böngésszétek a blogomat és szóljatok hozzá.

Anyával

Tudom hogy régen jelentkeztem, de nézzétek el nekem, mert most bepótolom! Az újdonságok:

Anyát hazaengedték a korházból hétfő délelőtt! A doktorbácsik úgy gondoltál hogy kipihente a születésemmel járó fáradalmakat és hazamehet. Apa persze virággal ment elébe, és gyorsan hazavitte. Az utolsó pillanatban persze még készített róla egy képet, amit megmutatok nektek. Ugye milyen szép anyukám van? Nem győzök gyönyörködni benne...

Szóval vele minden rendben van, még pihent egy kicsit otthon is, de már kedden délelőtt indultak is apával hozzám! Már nagyon vártam ezt a napot hogy halljam a szüleim hangját és közel legyenek hozzám. Szerencsére nem sokat kellett várnom. Mindketten megnéztek, és egyöntetűen megjegyezték hogy szép nagy baba vagyok, annak ellenére hogy már majd fél kilót lefogytam! A hét folyamán is csökkent a súlyom, - jelenleg 2,52 kg - de még így is én viszem a csúcsot itt az újvidéki koraszülött osztályon ahol nem ritka a 1,5 kilós baba sem!

Anyát elhelyezték a felső emeleten a többi baba anyukája mellé. Minden 3 órában lejön és fincsit tejcit ad nekem, miközben erősen arra koncentrálok hogy gyógyuljak! Közben elfogott a sárga irigység vagy micsoda, mert aztmondták a doktobácsik hogy besárgultam. Gondtolták nem lesz ez így jó és gyorsan bekapcsolták nekem a szoláriumot. Szép kék színe van és szinte egész nap világít nekem. Kivéve mikor anya lejön kicsit cirógatni vagy a doktorbácsik vizsgálgatják hogy jobban vagyok-e. Bírom én ezt a szupi ellátást, minden megvan ami kell. :) Tudjátok mit? Beteszek nektek egy képet a szép kéken világító inkubátoromról. Épp mellettem áll az egyik nővérke, hogy kivegyen és megmutasson apának, mert ő is nagyon kiváncsi ám énrám! Nagyon büszke rám, mert ilyen nagy baba vagyok, és gyorsan meg fogok gyógyulni hogy hazavigyenek. Sokszor eljön meglátogatni anyát meg engem a kórházban és megigérte hogy ha hazamegyek kapok valami meglepetést! Már alig várom!

Ennyit akartam elmondani nektek, hogy tudjátok mi van velem. Majd még jelentkezem ha változás van! Még egy utolsó képet megérdemeltek, amiért jók voltatok. Az újvidéki gyermekklinika bejáratát láthatjátok, ebben az épületben vagyok elszállásolva.



Csók a családnak, mindenkit üdvözlök! Hamarosan otthon leszek! Puszi!

Mutatok egy Angyalt

Ő az Édesanyám, akire a legbüszkébb vagyok! Nagyon szép anyukám van, már alig várom hogy újra láthassam! Mondjátok meg neki hogy nagyon szeretem és sok puszit küldök neki!

Édesanyámnak

Mosoly, egy szempár,
egy száj, s két kéz.
S szívemben ott a boldogság,
egy lét mely nem árt, de
hiánya emészt.
Ha TE nem lennél,
én mivé lennék?!
Csókod, s szemed ragyogása
nélkül mit is kezdhetnék?!
Világ nem lenne Világ,
ha TE nem lennél.
Nem is kéne más boldogság,
csupán e két kéz.
Egy kéz mely elkap,
ha esek, s egy másik mely
álomba ringat ha rideg,
fagyos az est.
S ha kivánhatnék ezret,
nem kérnék én egyebet,
csak egy szemet, mely figyelme
elöl soha el nem veszek.
S ha netán csontomba
hatolna a hideg,
csókodra gondolnék s
fagyott testemet átjárná a meleg.
Szívem kiskályhává változna,
s benne parázslana az
összes szeretet, s egy csók
csak neked!
S ha véletlen könnyet eröszakolnék
szemedbe? - tudd nem
direkt teszem! S ha mégis....
....Hüljön ki szivemben a kályha,
több szenet ne egyen
ne maradjon égö parázsa.

-Mert mindent neked köszönhetek,
senki másnak; az Édesanyámnak!

Nagynénim van,...

...mindjárt kettő!

Képzeljétek most tudtam meg, hogy a nagymamin kívül van nagynénim is! Sőt rögtön kettő van belőle! Tegnap látogatták meg anyut, aki még mindig a zentai kórházban van, ott készítette apu ezt a képet róluk:
Nagyon szépek ők is, büszke vagyok rájuk! Biztos nem mindenkinek adatik meg hogy két ilyen aranyos nagynénije legyen! (Csak nekem!) Ők is nagyon várnak haza, és szeretnének már látni, de még mindig az újvidéki kórházban vagyok, ahol elég gyenge a kaja, mert megint fogytam. Hivatalosan a súlyom: 2,7 kg. De a hírek szerint anya már vár hogy fincsi tápláló tejcivel jól felhízlaljon. Már alig várom! Megint magamról beszélek, pedig épp be akartam mutatni az újdonsült nagynénijeimet: anya mellett a képen balról Nellike nagynénit látjátok, ő anya húga; a jobb oldalon pedig (a kis csintalan szemű) Andika nagynéni, ő pedig apa húga. Biztos divat hogy mindenkinek van húga, remélem nekem is lesz majd egyszer!

Nagyon hiányzik mindenki, mert egyedül vagyok itt Újvidéken... De anyát holnap kiengedik a kórházból és ha minden igaz majd eljön apával hogy lássam őket egy picit. Remélem már csak pár nap és otthon lehetek... Anya és apa fog eljönni értem, és hazavisznek végre! Szorítsatok hogy ez minél előbb legyen!

Képzeljétek képeslapot kaptam! Kata néni küldött apának és anyának egy kedves üzenetet, meg is mutatom nektek:Ti is küldjetek nekem bátran e-képeslapot, mert ennek is nagyon megörültem! Az email címem: viktorkalmar@gmail.com

Kétnapos lettem!

Újabb nap telt el, ami eseményekben ugyan már nem volt olyan izgalmas, de legalább volt időm pihenni egy picit és gyógyulni! Mostmár végleg búcsút mondtam az intenzív osztálynak és a koraszülöttek között telnek a hosszú órák, még mindig távol anyutól és aputól. A kezdeti 3 kilós súlyom 2,840-re esett vissza, de a doktorbácsik szerint ez normális, ne aggódjatok!
Közben otthon meg mindenki rólam beszél! Képzeljétek most kellett megtudnom hogy van egy csinos nagymamim is! Mostmár őrá is nagyon büszke vagyok, nemcsak az anyukámra! Vajon mennyien vártok ti otthon haza engem? Sokmindenkit kell még megismernem? Remélem lesz valami buli a hazatérésemre! Dehát ez majd nemsokára kiderül úgyis, de addig megmutatom nektek a nagymamit akire annyira büszke vagyok! Ő anyukám anyukája és éppen meglátogatta őt az zentai kórházban amikor a kép készült tegnap:
Ma még jelentkezem ha újdonság van, jók legyetek és szervezzétek azt a bulit! ;)

Már egynapos vagyok!

Mai napon utoljára jelentkezek nektek. Jó hírekkel szolgálhatok: egynapos lettem!

Több mint 24 óra eltelt már a születésem óta, ami milyen kevés és mégis mennyi minden történt már azóta. Megszülettem, megismerkedtem a szüleimmel akik nagyon szeretnek és nemsokára már utaztam is egy nagyon. Két kórház nővérkéi és doktorbácsijai ismertek már meg és viselik gondomat, de nekem mégis anya hiányzik mostmár nagyon. Ő az otthoni kórházban maradt, hogy jobban legyen és majd utánam tudjon jönni apával együtt. Tudom hogy nagyon szomorúak nélkülem és nagyon aggódnak miattam, mert állandóan ide telefonálgatnak hogy megtudják hogyvagyok. De mondjátok meg nekik, hogy egyre jobban! A doktorbácsi aztmondta, hogy nem is akkora a baj mint azt gondolták és szuper kiscsávó vagyok aki gyorsan gyógyul. Még kicsit nehezen kapok levegőt, de a szurik amiket kapok sokat segítenek. Tuti hogy ezek itt nagyon okosak, mert az egyiket valami doktorbácsi háúsznak hívják és itt mindenkinek ő parancsol...

Alig várom már hogy anya is ittlegyen! Idejön és nagyon közel lesz hozzám, hogy bármikor át tudjon jönni és megnézze hogy vagyok. Remélem tőle majd kapok valami fincsi táplálót tejcit, mert már nagyon éhes vagyok. Nemtudják itt a nővérkék hogy a szurikból nemlehet megélni? Ha hamarosan nem kapok énis tejcit mint a többiek, akkor lármázni fogok annyira hogy még ott nálatok is lehet majd hallani! Apa is meg fog látogatni majd minden nap, és ha szeretnétek csinál rólam képeket is, hogy megnézzetek ti is... Bár nemtudom mennyire vagytok rám kiváncsiak, mert eddig egyetlen megjegyzést se írtatok :( , pedig 1-2 jókívánság azért jólesne, hogy gyorsabban gyógyuljak és minél előbb hazamenjek! Szóval erőltessétek meg magatokat!

Mindenkit üdvözlök innen a nagyvilágból!

Első utazásom

Alig nyugodtam meg a megszületésem után, máris utaznom kellett. Még az éjszaka folyamán a doktorbácsi aztmondta hogy a tüdőm még nem az igazi ezért az újvidéki gyerekklinikára vittek hogy ott figyeljék minden rendben van-e. Bár most nagyon hiányzik anya, de majd ő is utánam fog jönni nemsokára és akkor már minden rendben lesz. Apa otthon nagyon aggódik és hiányzom neki, de pár nap múlva otthon leszünk együtt, csak még szétnézek ebben a korházban is.
Nehezen lélegzem még - és kaptam pár szurit is - de gépre nem tettek a doktorbácsik, úgyhogy szerintük biztos erős fickó vagyok és magamtól is rendbejövök. Itt körülöttem nagyon okos mindenki, úgyhogy nem kell féltsetek nem lesz semmi baj!

Otthon találkozunk!

Puszi,
Viktor

Édesanyám

Nagy hirtelen eldicsekedtem magammal és szót se ejtettem az én drága anyukámról aki a világra hozott. Remélem azért nem fogok érte kikapni mert most bepótolom!
Mikor még a pocijában voltam tegnap, a doktorbácsik aztmondták neki hogy ki akarok jönni hamarosan és vigyen be a korházba. Apával délután beültek a kocsiba és megérkeztünk a zentai korházban délután három körül. Akkor kezdődött számomra a nagy nap, pedig én még nem is tudtam róla... A doktorbácsik vizsgálgatták anyut és elmondták hogy bár egy kicsivel előbb akarok a világra jönni, de azért nem kell félni és minden rendben lesz. Anyu már nagyon izgult, de apa ott volt hozzá közel és kint a folyosón várta hogy megtudjon rólam valami. Anya néha kiment hozzá, hogy kis bíztatást kapjon és fogja a kezét. Ekkor készítette anyáról ezt a képet apa. Ez az utolsó kép arról amikor még anya hasában voltam.

Így ment ez egészen háromnegyed 9-ig amikor is már nem bírtam tovább és gyorsan megszülettem. Minden könnyedén ment, bár erről anya nembiztos hogy így vélekedik, de a lényeg hogy 9-kor már felsírtam, amit már apa is hallott a folyosón. Nagyon büszke volt rám hogy ilyen szép erős hangom van! A nővérke gyorsan kiszaladt elujságolni az érkezésemet! 10 perc múlva már túl az első fürdésemen apa megnézhetett az ablakon keresztül. Ekkor beszélt anyával is és készítette róla az első képet a születésem után.
Nagyon megörültem anyukámnak, mert nagyon szép!

Megérkeztem közétek!

Kedves szüleim, rokonok, barátok, látogatók!

Örömmel jelentem be nektek, hogy 2008 Január 23.-án, este pontban 9 órakor megérkeztem erre a világra közétek! 3 kilóval és 51 centivel büszkélkedhetek nektek, ugyanis egyelőre másom sincs. Viszont izgatott édesapám 10 perc múlva már készített is rólam egy képet, amit most meg is mutatok! Íme:
Bátran mondjátok el mit gondoltok, bírom a kritikát... ;) Ezt megtehetitek ha lent hozzászóltok a bejegyzésemhez. Majd megtaláljátok, nehogy én oktassalak ki benneteket.
Bemutatkozásnak ennyi elég is lesz, nézegessetek és látogassátok a blogomat, mert sokszor fogok még hírt adni magamról és ha jók lesztek képeket is küldök!

Csók a családnak, puszi mindenkinek!

UI: Modern baba lévén már bejelölhettek az IWIW és a Pozn@nici weboldalakon, ahol szintén rejtett kincsekre akadhattok... :o) Keressetek meg!