2008. január 27., vasárnap

Mutatok egy Angyalt

Ő az Édesanyám, akire a legbüszkébb vagyok! Nagyon szép anyukám van, már alig várom hogy újra láthassam! Mondjátok meg neki hogy nagyon szeretem és sok puszit küldök neki!


Édesanyámnak

Mosoly, egy szempár,
egy száj, s két kéz.
S szívemben ott a boldogság,
egy lét mely nem árt, de
hiánya emészt.
Ha TE nem lennél,
én mivé lennék?!
Csókod, s szemed ragyogása
nélkül mit is kezdhetnék?!
Világ nem lenne Világ,
ha TE nem lennél.
Nem is kéne más boldogság,
csupán e két kéz.
Egy kéz mely elkap,
ha esek, s egy másik mely
álomba ringat ha rideg,
fagyos az est.
S ha kivánhatnék ezret,
nem kérnék én egyebet,
csak egy szemet, mely figyelme
elöl soha el nem veszek.
S ha netán csontomba
hatolna a hideg,
csókodra gondolnék s
fagyott testemet átjárná a meleg.
Szívem kiskályhává változna,
s benne parázslana az
összes szeretet, s egy csók
csak neked!
S ha véletlen könnyet eröszakolnék
szemedbe? - tudd nem
direkt teszem! S ha mégis....
....Hüljön ki szivemben a kályha,
több szenet ne egyen
ne maradjon égö parázsa.

-Mert mindent neked köszönhetek,
senki másnak; az Édesanyámnak!

Nagynénim van,...

...mindjárt kettő!

Képzeljétek most tudtam meg, hogy a nagymamin kívül van nagynénim is! Sőt rögtön kettő van belőle! Tegnap látogatták meg anyut, aki még mindig a zentai kórházban van, ott készítette apu ezt a képet róluk:
Nagyon szépek ők is, büszke vagyok rájuk! Biztos nem mindenkinek adatik meg hogy két ilyen aranyos nagynénije legyen! (Csak nekem!) Ők is nagyon várnak haza, és szeretnének már látni, de még mindig az újvidéki kórházban vagyok, ahol elég gyenge a kaja, mert megint fogytam. Hivatalosan a súlyom: 2,7 kg. De a hírek szerint anya már vár hogy fincsi tápláló tejcivel jól felhízlaljon. Már alig várom! Megint magamról beszélek, pedig épp be akartam mutatni az újdonsült nagynénijeimet: anya mellett a képen balról Nellike nagynénit látjátok, ő anya húga; a jobb oldalon pedig (a kis csintalan szemű) Andika nagynéni, ő pedig apa húga. Biztos divat hogy mindenkinek van húga, remélem nekem is lesz majd egyszer!

Nagyon hiányzik mindenki, mert egyedül vagyok itt Újvidéken... De anyát holnap kiengedik a kórházból és ha minden igaz majd eljön apával hogy lássam őket egy picit. Remélem már csak pár nap és otthon lehetek... Anya és apa fog eljönni értem, és hazavisznek végre! Szorítsatok hogy ez minél előbb legyen!

Képzeljétek képeslapot kaptam! Kata néni küldött apának és anyának egy kedves üzenetet, meg is mutatom nektek:Ti is küldjetek nekem bátran e-képeslapot, mert ennek is nagyon megörültem! Az email címem: viktorkalmar@gmail.com

2008. január 26., szombat

Kétnapos lettem!

Újabb nap telt el, ami eseményekben ugyan már nem volt olyan izgalmas, de legalább volt időm pihenni egy picit és gyógyulni! Mostmár végleg búcsút mondtam az intenzív osztálynak és a koraszülöttek között telnek a hosszú órák, még mindig távol anyutól és aputól. A kezdeti 3 kilós súlyom 2,840-re esett vissza, de a doktorbácsik szerint ez normális, ne aggódjatok!
Közben otthon meg mindenki rólam beszél! Képzeljétek most kellett megtudnom hogy van egy csinos nagymamim is! Mostmár őrá is nagyon büszke vagyok, nemcsak az anyukámra! Vajon mennyien vártok ti otthon haza engem? Sokmindenkit kell még megismernem? Remélem lesz valami buli a hazatérésemre! Dehát ez majd nemsokára kiderül úgyis, de addig megmutatom nektek a nagymamit akire annyira büszke vagyok! Ő anyukám anyukája és éppen meglátogatta őt az zentai kórházban amikor a kép készült tegnap:
Ma még jelentkezem ha újdonság van, jók legyetek és szervezzétek azt a bulit! ;)

2008. január 24., csütörtök

Már egynapos vagyok!

Mai napon utoljára jelentkezek nektek. Jó hírekkel szolgálhatok: egynapos lettem!

Több mint 24 óra eltelt már a születésem óta, ami milyen kevés és mégis mennyi minden történt már azóta. Megszülettem, megismerkedtem a szüleimmel akik nagyon szeretnek és nemsokára már utaztam is egy nagyon. Két kórház nővérkéi és doktorbácsijai ismertek már meg és viselik gondomat, de nekem mégis anya hiányzik mostmár nagyon. Ő az otthoni kórházban maradt, hogy jobban legyen és majd utánam tudjon jönni apával együtt. Tudom hogy nagyon szomorúak nélkülem és nagyon aggódnak miattam, mert állandóan ide telefonálgatnak hogy megtudják hogyvagyok. De mondjátok meg nekik, hogy egyre jobban! A doktorbácsi aztmondta, hogy nem is akkora a baj mint azt gondolták és szuper kiscsávó vagyok aki gyorsan gyógyul. Még kicsit nehezen kapok levegőt, de a szurik amiket kapok sokat segítenek. Tuti hogy ezek itt nagyon okosak, mert az egyiket valami doktorbácsi háúsznak hívják és itt mindenkinek ő parancsol...

Alig várom már hogy anya is ittlegyen! Idejön és nagyon közel lesz hozzám, hogy bármikor át tudjon jönni és megnézze hogy vagyok. Remélem tőle majd kapok valami fincsi táplálót tejcit, mert már nagyon éhes vagyok. Nemtudják itt a nővérkék hogy a szurikból nemlehet megélni? Ha hamarosan nem kapok énis tejcit mint a többiek, akkor lármázni fogok annyira hogy még ott nálatok is lehet majd hallani! Apa is meg fog látogatni majd minden nap, és ha szeretnétek csinál rólam képeket is, hogy megnézzetek ti is... Bár nemtudom mennyire vagytok rám kiváncsiak, mert eddig egyetlen megjegyzést se írtatok :( , pedig 1-2 jókívánság azért jólesne, hogy gyorsabban gyógyuljak és minél előbb hazamenjek! Szóval erőltessétek meg magatokat!

Mindenkit üdvözlök innen a nagyvilágból!

Első utazásom

Alig nyugodtam meg a megszületésem után, máris utaznom kellett. Még az éjszaka folyamán a doktorbácsi aztmondta hogy a tüdőm még nem az igazi ezért az újvidéki gyerekklinikára vittek hogy ott figyeljék minden rendben van-e. Bár most nagyon hiányzik anya, de majd ő is utánam fog jönni nemsokára és akkor már minden rendben lesz. Apa otthon nagyon aggódik és hiányzom neki, de pár nap múlva otthon leszünk együtt, csak még szétnézek ebben a korházban is.
Nehezen lélegzem még - és kaptam pár szurit is - de gépre nem tettek a doktorbácsik, úgyhogy szerintük biztos erős fickó vagyok és magamtól is rendbejövök. Itt körülöttem nagyon okos mindenki, úgyhogy nem kell féltsetek nem lesz semmi baj!

Otthon találkozunk!

Puszi,
Viktor

Édesanyám

Nagy hirtelen eldicsekedtem magammal és szót se ejtettem az én drága anyukámról aki a világra hozott. Remélem azért nem fogok érte kikapni mert most bepótolom!
Mikor még a pocijában voltam tegnap, a doktorbácsik aztmondták neki hogy ki akarok jönni hamarosan és vigyen be a korházba. Apával délután beültek a kocsiba és megérkeztünk a zentai korházban délután három körül. Akkor kezdődött számomra a nagy nap, pedig én még nem is tudtam róla... A doktorbácsik vizsgálgatták anyut és elmondták hogy bár egy kicsivel előbb akarok a világra jönni, de azért nem kell félni és minden rendben lesz. Anyu már nagyon izgult, de apa ott volt hozzá közel és kint a folyosón várta hogy megtudjon rólam valami. Anya néha kiment hozzá, hogy kis bíztatást kapjon és fogja a kezét. Ekkor készítette anyáról ezt a képet apa. Ez az utolsó kép arról amikor még anya hasában voltam.

Így ment ez egészen háromnegyed 9-ig amikor is már nem bírtam tovább és gyorsan megszülettem. Minden könnyedén ment, bár erről anya nembiztos hogy így vélekedik, de a lényeg hogy 9-kor már felsírtam, amit már apa is hallott a folyosón. Nagyon büszke volt rám hogy ilyen szép erős hangom van! A nővérke gyorsan kiszaladt elujságolni az érkezésemet! 10 perc múlva már túl az első fürdésemen apa megnézhetett az ablakon keresztül. Ekkor beszélt anyával is és készítette róla az első képet a születésem után.
Nagyon megörültem anyukámnak, mert nagyon szép!

Megérkeztem közétek!

Kedves szüleim, rokonok, barátok, látogatók!

Örömmel jelentem be nektek, hogy 2008 Január 23.-án, este pontban 9 órakor megérkeztem erre a világra közétek! 3 kilóval és 51 centivel büszkélkedhetek nektek, ugyanis egyelőre másom sincs. Viszont izgatott édesapám 10 perc múlva már készített is rólam egy képet, amit most meg is mutatok! Íme:
Bátran mondjátok el mit gondoltok, bírom a kritikát... ;) Ezt megtehetitek ha lent hozzászóltok a bejegyzésemhez. Majd megtaláljátok, nehogy én oktassalak ki benneteket.
Bemutatkozásnak ennyi elég is lesz, nézegessetek és látogassátok a blogomat, mert sokszor fogok még hírt adni magamról és ha jók lesztek képeket is küldök!

Csók a családnak, puszi mindenkinek!

UI: Modern baba lévén már bejelölhettek az IWIW és a Pozn@nici weboldalakon, ahol szintén rejtett kincsekre akadhattok... :o) Keressetek meg!