2008. február 1., péntek

Anyával

Tudom hogy régen jelentkeztem, de nézzétek el nekem, mert most bepótolom! Az újdonságok:

Anyát hazaengedték a korházból hétfő délelőtt! A doktorbácsik úgy gondoltál hogy kipihente a születésemmel járó fáradalmakat és hazamehet. Apa persze virággal ment elébe, és gyorsan hazavitte. Az utolsó pillanatban persze még készített róla egy képet, amit megmutatok nektek. Ugye milyen szép anyukám van? Nem győzök gyönyörködni benne...

Szóval vele minden rendben van, még pihent egy kicsit otthon is, de már kedden délelőtt indultak is apával hozzám! Már nagyon vártam ezt a napot hogy halljam a szüleim hangját és közel legyenek hozzám. Szerencsére nem sokat kellett várnom. Mindketten megnéztek, és egyöntetűen megjegyezték hogy szép nagy baba vagyok, annak ellenére hogy már majd fél kilót lefogytam! A hét folyamán is csökkent a súlyom, - jelenleg 2,52 kg - de még így is én viszem a csúcsot itt az újvidéki koraszülött osztályon ahol nem ritka a 1,5 kilós baba sem!

Anyát elhelyezték a felső emeleten a többi baba anyukája mellé. Minden 3 órában lejön és fincsit tejcit ad nekem, miközben erősen arra koncentrálok hogy gyógyuljak! Közben elfogott a sárga irigység vagy micsoda, mert aztmondták a doktobácsik hogy besárgultam. Gondtolták nem lesz ez így jó és gyorsan bekapcsolták nekem a szoláriumot. Szép kék színe van és szinte egész nap világít nekem. Kivéve mikor anya lejön kicsit cirógatni vagy a doktorbácsik vizsgálgatják hogy jobban vagyok-e. Bírom én ezt a szupi ellátást, minden megvan ami kell. :) Tudjátok mit? Beteszek nektek egy képet a szép kéken világító inkubátoromról. Épp mellettem áll az egyik nővérke, hogy kivegyen és megmutasson apának, mert ő is nagyon kiváncsi ám énrám! Nagyon büszke rám, mert ilyen nagy baba vagyok, és gyorsan meg fogok gyógyulni hogy hazavigyenek. Sokszor eljön meglátogatni anyát meg engem a kórházban és megigérte hogy ha hazamegyek kapok valami meglepetést! Már alig várom!

Ennyit akartam elmondani nektek, hogy tudjátok mi van velem. Majd még jelentkezem ha változás van! Még egy utolsó képet megérdemeltek, amiért jók voltatok. Az újvidéki gyermekklinika bejáratát láthatjátok, ebben az épületben vagyok elszállásolva.



Csók a családnak, mindenkit üdvözlök! Hamarosan otthon leszek! Puszi!

Nincsenek megjegyzések: