1 hónapos vagyok!

Életem első hónapján már túlvagyok! Egy képcsokorral leplek meg benneteket ez alkalomból:


Itt épp alvás közben láthattok... és megcsodálhatjátok a szép hosszú hajamat. :)


Már ébredezem és nem szeretek hason feküdni...


Vajon mindig csak alszom? Anya épp puszit ad nekem. :*


Esti játék apával, kivételesen nem alszom...

Nagy szemekkel...

... nézek a világba rátok és kémlelem, vajon ti kik lehettek?

Végre itthon!

Újvidéki látogatásom a gyermekklinikán végetért! Anyával és apával mostmár otthon vagyok és nagyon jó érzés nekik is és nekem is hogy végre együtt a család. Egy nap híján 3 hétig voltam bent, amikor is a doktorbácsik mindent megtettek értem, hogy meggyógyuljak és hazajöhessek. Nem panaszkodtam bent se, de itthon azért sokkal jobb! Végre az egész napot anyával és apával tölthetem! Nagyon vigyáznak rám, mert nagyon szeretnek és ezt szeretnék a tudtomra is adni. Ugyan a kórházban anyával már naponta többször is együtt lehettem, de apa csak most foghatott a kezébe először. Nem kell mondanom ennek mennyire örült, nem is adott ki a kezei közül egykönnyen. Már az első nap segített mindenben anyának, hogy megmutassa milyen jó apukám van nekem: pelenkázott, fürdetett és ringatott is!

Itt az első kép rólam amit a korházon kívül készített apa:

Mindig alszom...

Nagyon jó baba vagyok, mindig alszom és alig sírok! :) Még anya is alig tud felébreszteni ha épp ebédelni kell, mert én iskább lustálkodom... Apa se nagyon látta eddig a szememet, mert hiába emelegetnek a nővérkék hogy megmutassanak apának és nyugodtan alszom végig azt is. Ő persze azért büszkén fényképez, lent megtaláljátok a legfrissebb képeimet!

Sok fincsi tejet kapok mostanában és ez a súlyomon is meglátszik, már több mint 3 kiló vagyok!

Utolsó napjaimat töltöm itt a gyermekklinikán, mert a hírek szerint szerda felé megyek haza apával és anyával! Remélem nagy bulival vártok! ;)

Üdv mindenkinek otthon!

Új kép!

Első bejegyzésem az inkubátoron kívülről...

Itt már nincs olyan fincsi meleg mint eddig, ezért felöltöztettek a nővérkék valami kórházas kék ruhába:
Állandóan szundikálok, ahogy a képen is látszik. A súlyom gyarapszik, 2,9 kg körül vagyok épp. Péntekig még tart valami terápia, de utána jövök haza! Addig is jók legyetek!

"A" pozitív

Gyors helyzetjelentés és újabb kép rólam:

Anya kileste a vércsoportomat: "A" pozitív vagyok, amit apától örököltem.

Szedtem fel még egy kis súlyt: 2,78 kg vagyok a legutolsó mérés szerint.

És a legjobb hír: kivettek a inkubátorból! Ma hajnalban már nem kellett az inkubátorban lennem és a fényterápiára sincs szükség többet! Ez persze nagyon jór hír, mert hamarosan mehetek haza apával és anyával. Aminek persze nagyon örülök! És a beigért kép:

Ittvagyok!

Szia mindenki! Újra jelentkezem nektek, ezúttal képes beszámolóval.
Mivel jók voltatok, megnézhetitek az utolsó rólam készült képet.

Éppen alszom. A szemem be van ragasztva a szolárium miatt, mert abba nem szabad belenézni, de majd leveszik amint vége a fényterápiának. Már csak 1-2 nap szerintem és ha az eredmények jók, akkor vége a szolizásnak. Jó meleg van az inkubátorban, ezért egyéb öltözékre nincs szükségem, nézzétek el ezt nekem. A tű is jól oda van ragasztva, de már abból is elegem van és mindig piszkálom amit nem szabadna. Minden nap máshol szúrnak meg, hogy még véletlenül se pihenjek.
Egyébként jólvagyok, kezdtem visszaszedni az elveszített súlyomat, jelenleg 2,61 kg vagyok. Az alsó csús valahol 2,5 kg körül volt, de mivel anyu fincsi tejcivel táplál minden nap ezért gyarapodok. Az inkubátorban fincsi oxigéndús levegő van, mostmár a légzés sem okoz gondot. Nemhiába olyan okosak itt a doktorbácsik és doktornénik, pár nap alatt rendbejöttem, annak ellenére hogy kicsit elsiettem a megszületést.
Apa ma is jön be meglátogatni és szerintem újabb képet is fog csinálni rólam... Szóval csak böngésszétek a blogomat és szóljatok hozzá.

Anyával

Tudom hogy régen jelentkeztem, de nézzétek el nekem, mert most bepótolom! Az újdonságok:

Anyát hazaengedték a korházból hétfő délelőtt! A doktorbácsik úgy gondoltál hogy kipihente a születésemmel járó fáradalmakat és hazamehet. Apa persze virággal ment elébe, és gyorsan hazavitte. Az utolsó pillanatban persze még készített róla egy képet, amit megmutatok nektek. Ugye milyen szép anyukám van? Nem győzök gyönyörködni benne...

Szóval vele minden rendben van, még pihent egy kicsit otthon is, de már kedden délelőtt indultak is apával hozzám! Már nagyon vártam ezt a napot hogy halljam a szüleim hangját és közel legyenek hozzám. Szerencsére nem sokat kellett várnom. Mindketten megnéztek, és egyöntetűen megjegyezték hogy szép nagy baba vagyok, annak ellenére hogy már majd fél kilót lefogytam! A hét folyamán is csökkent a súlyom, - jelenleg 2,52 kg - de még így is én viszem a csúcsot itt az újvidéki koraszülött osztályon ahol nem ritka a 1,5 kilós baba sem!

Anyát elhelyezték a felső emeleten a többi baba anyukája mellé. Minden 3 órában lejön és fincsit tejcit ad nekem, miközben erősen arra koncentrálok hogy gyógyuljak! Közben elfogott a sárga irigység vagy micsoda, mert aztmondták a doktobácsik hogy besárgultam. Gondtolták nem lesz ez így jó és gyorsan bekapcsolták nekem a szoláriumot. Szép kék színe van és szinte egész nap világít nekem. Kivéve mikor anya lejön kicsit cirógatni vagy a doktorbácsik vizsgálgatják hogy jobban vagyok-e. Bírom én ezt a szupi ellátást, minden megvan ami kell. :) Tudjátok mit? Beteszek nektek egy képet a szép kéken világító inkubátoromról. Épp mellettem áll az egyik nővérke, hogy kivegyen és megmutasson apának, mert ő is nagyon kiváncsi ám énrám! Nagyon büszke rám, mert ilyen nagy baba vagyok, és gyorsan meg fogok gyógyulni hogy hazavigyenek. Sokszor eljön meglátogatni anyát meg engem a kórházban és megigérte hogy ha hazamegyek kapok valami meglepetést! Már alig várom!

Ennyit akartam elmondani nektek, hogy tudjátok mi van velem. Majd még jelentkezem ha változás van! Még egy utolsó képet megérdemeltek, amiért jók voltatok. Az újvidéki gyermekklinika bejáratát láthatjátok, ebben az épületben vagyok elszállásolva.



Csók a családnak, mindenkit üdvözlök! Hamarosan otthon leszek! Puszi!